A H2O program és a Boldogságóra programok

Az elmúlt évek alatt többször módosított tantervek, új tankönyvek bevezetése és módszertani sokszínűség jellemzi a nevelést, oktatást, mégis a tanulók között rohamosan növekszik azok száma, akik a tantárgyi követelményeket csak alacsony szinten tudják teljesíteni, és ismereteiket nem tudják alkalmazni a mindennapi életben.

A H2O Program egy olyan tanítási-nevelési módszer, mely elősegíti a különbözőképpen szocializált, eltérő kulturális háttérrel rendelkező gyermekek együttműködési készségét, mellyel a hátrányos helyzetű tanulók felzárkózhatnak társaikhoz, s a tehetséges fiatalokat is fejleszti.

A program tanítási-nevelési módszere szerteágazó: a tanulói motiváció erősítése, a tanórai differenciálás, a tanulás tanítása, a kommunikációs, a szocializációs készségek, képességek erősítése, a problémamegoldó gondolkodás és együttműködési készség fejlesztése, önállóságra nevelés, csoportmunka, tolerancia az eltérő szociokulturális közegből érkezettek iránt, gyakorlatorientált oktatás, alapkészségek kialakítása.

A  H2O fontos eleme, hogy nem kizárólag a hátrányos helyzetű fiataloknak szól, hiszen a csoportmunka és a nyílt végű feladatok a tehetségesebb diákokat ugyanúgy fejlesztik, mint a kevésbé tehetségeseket.

Az órák húsz százalékában ajánlott ilyen módszerrel oktatni a gyerekeket, a másik nyolcvan százalék a pedagógus választásán múlik, akár hagyományos, frontális tanórát is szervezhet.

A H2O Program általános iskolai bevezetése a tapasztalatok szerint 5 tanévet igényel. Iskolánkban a 2015-2016. tanévben kezdtük el bevezetni, hiszen 2015 nyarán és ősszel sikerült pályázati forrásból a tantestület csaknem felének a 90 órás tanfolyamot elvégeznie. Azóta bemutató órákkal, belső továbbképzésekkel, KIP-es órák és módszertani anyagok feladatbankjának összeállításával, KIP-es iskolák konferenciáin való részvétellel képezzük magunkat.

A program a diákok körében nagyon hamar népszerű lett, a gyerekek élvezik ezeket az órákat, kreatív gondolkodásra készteti őket. A szünetekben és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint a nyári táborokban is szívesen játszanak diákjaink a táblás játékokkal.

A H2O Program módszertani elemei, melyeket iskolánkban is használunk:

1. Komplex Instrukciós Program
2. Logikai Táblajáték Program
3. Generációk Közötti Párbeszéd Program

A Komplex Instrukciós Program

Egy kimondottan speciális csoportmunkán alapuló módszer, amely a tanulókat életszerű és élményszerű személyes tapasztalatokhoz juttatja az iskolai munka során, s ami lehetővé teszi, hogy a legtehetségesebbek és a tanulásban lemaradók együtt fejlődjenek.

A Komplex Instrukció Programnak három fő jellemzője van:

– A többféle képességet felszínre hozó tananyag összeállításánál elsődleges cél a tanulók magasabb szintű gondolkodásának előmozdítása egy központi téma, egy alapvető kérdés köré szervezett csoportmunka segítségével. A nyitott végű, több megoldást kínáló feladatok biztosítják a tanulók egymástól független, kreatív gondolkodását, problémamegoldó képességének fejlesztését. A módszer egyik legfontosabb jellemvonása, hogy a feladatok megoldása különböző képességek alkalmazását teszi lehetővé, tehát a különböző szociális háttérrel, tudással rendelkező gyerekeknek alkalmuk nyílik a feladatok sikeres véghezvitelére, a csoportmunka megoldására.

– A speciális munkaszervezés lehetőséget ad a pedagógusnak arra, hogy a feladatok sikeres végrehajtása érdekében megtanítsa a gyerekeket a csoporton belüli együttműködési normákra, a munkában a meghatározott szerepek elsajátítására. A pedagógusnak az óra során alkalma nyílik a csoport egésze és a csoporttagok egyedi munkájának követésére, és az osztályon belüli hierarchikus rendnek a megváltoztatására, mely alapjában véve felelős a csoporton belüli egyenlőtlenség kialakulásáért. 

–Tudjuk, hogy a csoportmunka során a tanulók nem egyenlő mértékben vesznek részt a munkában, és emiatt a tanulásban való részvétel is egyenlőtlen lesz. A Komplex Instrukció Programban a pedagógus minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában való egyenrangú munkavégzésre, tudatosítja, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely alkalmassá teszi a feladatok megoldásában való sikeres közreműködésre.

A tanulók csak végső esetben fordulnak segítségért a pedagógushoz, hiszen lehetőségük nyílik a feladat egymás közötti megbeszélésére. A csoportban a tanulónak eltérő szerep jut: kérdez, előad, beszerzi az anyagot, elsimítja a konfliktusokat stb. A szerepek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek. Ez elősegíti a csoporttagok közötti együttműködést, a szerepek elsajátítását, a mások iránti tisztelet kialakulását. 

Az egyéni feladatot úgy kell meghatározni, hogy a diáknak szüksége legyen a csoportfeladat eredményére, vagyis máris jelentkezik annak igénye, hogy a közös csoportfeladat végrehajtása megfelelő színvonalú legyen az egyéni továbbhaladás érdekében. A Komplex Instrukciós Programban a csoporttevékenység az osztálytermi munka magja, de nem kizárólagosan. A csoporttevékenység beépül a tananyagba. A Komplex Instrukciós Program alkalmazására lehetőség van többek között egy anyagrész összefoglalásánál, egy új tananyagrész előkészítésénél, de új ismeret szerzésére és feldolgozására is alkalmat adhat. Ezt a csoportmunkát a tanítási órák körülbelül egyötödében alkalmazzuk. Bár az órai munka legfontosabb része a csoportfeladat, a munka minden esetben egyéni feladatmegoldással zárul.

A módszer alkalmazása során megfogalmazott sokféle képességet igénybe vevő, nyílt végű feladatok azonban már a kezdő szakaszban lehetőséget nyújtanak a tanulók motiválására, erősségeik fejlesztésére, gyengeségeik kezelésére.

Fontos szempont még, hogy a módszer alkalmazása során nincs szükség új tankönyvekre, különleges eszközök beszerzésére, mert az a tanárok, tanítók fantáziájára, alkotó kedvére épül.

Logikai Táblajáték Program

Az iskolában bevezetett logikai és táblajáték-foglalkozások fő célkitűzései között szerepel a gyerekek értelmi képességének fejlesztése, a szabadidő igényes, tartalmas eltöltése, a társas élet erősítése, a rendszeres megmérettetés, versenyzés és a hagyományápolás. Az emberiség legnagyobb szellemi alkotásai közé tartoznak a táblajátékok. Szűkebb értelemben valamilyen téglalap vagy négyzet, esetleg hatszög alakú, mezőkre vagy pontokra felosztott játéktéren, táblán korongokkal, golyókkal vagy bábukkal játszott játékok. Tágabb értelemben idesorolhatóak a dominók, a különböző geometriai formákat felhasználó tologatós játékok is, mint amilyen a pentominók vagy a tangram. táblajátékok. A palettát színesítik a kártyajátékok, keresztrejtvények, sík- és térbeli kirakó játékok, dobókockás játékok és a logikai rejtvények is.

A tanulók a táblajátékon keresztül képessé válnak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekednek az önellenőrzésre és képesek lesznek várható eredmények becslésére.

Az intellektuális képességek fejlesztése mellett a nevelési célok között szerepel a különböző viselkedésformák kialakítása, pl. a nyerő és vesztő helyzetek, a kitartás, az elszántság, a célorientáltság, a merészség, a kockázatvállalás és megfontoltság, a határozottság, a felelősségvállalás, a szabályok betartása. Ide soroljuk a kudarctűrés, türelem, kapcsolatteremtés, empátia, együttműködés, udvariasság, fegyelmezettség, rendszeretet és nem utolsó sorban a sikerorientáltság, talpraesettség fejlesztését is. A logikai játékok jól használhatóak a konfliktushelyzet kezelésénél is.

A táblajáték alkalmazásának egyik nagy hozadéka a csapatmunkára való alkalmasság kifejlesztése, amelyben elsősorban a kommunikációs és elemzőkészség kap helyet. A logikai játékokat remekül tudjuk alkalmazni frontális, egyéni, páros és csoportmunkában, személyre szabottan, differenciáltan.

Nevelési célunk, hogy biztonságos, derűs légkörben, egyéni képességeiknek megfelelően fejlesszük a gyermekeket az életkoruknak legmegfelelőbb eszközzel, a játékkal. Emellett konkrét célunk, hogy az általános iskolai tanulmányaik befejeztével a gyermekek legyenek életkoruknak megfelelően önállóak, magabiztosak, legyenek képesek gondolataikat érthetően közölni, tudjanak a közösség elvárásaihoz megfelelően alkalmazkodni, érzelmeiket szocializált formában kifejezésre juttatni.

Generációk Közötti Párbeszéd Program

A jó közösségi iskola jellemzője az iskola nyitottsága. A nyitottság egyrészt azt jelenti, hogy a szülők aktív szerepet vállalnak az iskola életében, másrészt az intézmény olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyet nem csak a diákok vehetnek igénybe. A Generációk Közötti Párbeszéd Program a fenti törekvéseket valósítja meg. A foglalkozások a gyerekek és a szülők kölcsönös együttműködésén alapulnak

Fő cél, hogy a gyermek és a felnőtt egymástól tanuljon, kapcsolat alakuljon ki a generációk között, megismerjék egymást, a múltat, és beszéljenek a jövőről. A program célzottan szolgálja a gyermekek és családtagjaik közötti kommunikációt.

A tanulók csoportokba szerveződve, különféle szerepeket vállalva, felnőttel együttműködve szereznek információt a környező világról, az emberekről.

Meggyőződésünk, hogy a nyitottság biztosításával ismertebbé és elfogadottabbá válik az intézményünkben folyó nevelési-oktatási munka. 

A program legfontosabb eredménye a párbeszéd iskola-tanuló-szülők, családtagok között.”

Boldogságóra program

2018 júliusában elnyertük a Boldog Iskola címet a Szent István király téri és a Béke téri telephelyen is.

A hatékony személyiségfejlesztés érdekében csatlakoztunk a Boldogságprogramhoz. A teljes Boldogságóra program 10 egymásra épülő témából áll, amelyek fokról fokra ismertetik meg a boldogság összetevőit.

Az egyes témakörök sorrendben:

1. Boldogságfokozó hála
2. Optimizmus gyakorlása
3. Kapcsolatok ápolása
4. Boldogító jócselekedetek
5. Célok kitűzése és elérése
6. Megküzdési stratégiák
7. Apró örömök élvezete
8. Megbocsátás
9. Testmozgás
10. Fenntartható boldogság

Ebben a programban iskolánk minden tanulója részt vesz.